VÍRUSOS SZŐLŐBETEGSÉGEK       Közel 60 különböző dokumentált vírus fertőzi meg a szőlőt világszerte, ami jóval nagyobb, mint bármely más évelő növényben dokumentált vírusok száma. Ezért fontos a kezeléseket vírusfajtákra szabni, hogy megvédjük a szőlőtőkét a különféle epidemiológiai jellemzőkkel rendelkező vírusok széles körétől. Egyes vírusok látens (tünetmentes) fertőzést okoznak a legtöbb fajtán, termésmennyiséget és minőséget […]

A szőlő-ezen belül a csemegeszőlő-fagytűrésének ismertetése előtt a vegetáció egyes fázisainak ismerete is szükséges. Ez ugyanis szoros összefüggésben van a fagytűréssel. A szőlő vegetációjának beindulása az un. biológiai 0 fokon kezdődik, ami + 10 C°. Ez Magyarországon  április közepét jelenti. A szőlőn belüli folyamatok azonban  már korábban- február végén, március elején elkezdődnek  az un. „könnyezéssel”. […]

Nemrég a kezembe akadt egy 1899-es brossúra, tájékoztató füzet a szatymazi BARCSAY  Károly szőlőtelepéről. Ha valaki nem tudná Szatymaz Szegedtől 15 km.-re északra található. Híres őszibarack termesztő vidék (volt) még a szociban. Az 1960-as, 70-es években naponta mentek irányvonatok Németországba, gyönyörűen, egyenként becsomagolt őszibarack szállítmányokkal. Ezt síkerült a gengszterváltáskor teljesen szétverni, megsemmisíteni, mint ahogy a […]

  A szőlőültetvényekben előforduló fonalféreg fajok közül a legjelentősebb a Xiphinema faj. Ezen belül a X.Vuittenezi és X.Index. A legveszélyesebbek a Xiphinema Vuittenezi. Az utóbbi a leggyakrabban előforduló fonalféreg hazánkban. A Xiphinema Index igazoltan vírushordozó, melegkedvelő faj, mely a klimaváltozás okán fokozottan veszélyes lehet. A fonalférgek (Nematoda) törzse példányszámban az első, fajszámban a harmadik helyen […]

A szőlőt ivarosan és ivartalanul lehet szaporítani. Az ivaros szaporítás maggal történik, és a szőlőnemesítők használják új  fajta előállítására. A szaporítási gyakorlatban a maggal történő szaporítást nem használjuk, mert a kikelt magoncok csak kisebb mértékben képviselik a szülők tulajdonságait. Ahhoz, hogy ugyanazt a fajtát (klónt) kapjuk, ivartalanul kell szaporítanunk a szőlőt. Szaporításhoz a rüggyel rendelkező […]

A fürtritkítás a vegetációs időszakban a tőke fürtszám módosítása (csökkentése). Megkülönböztetünk virágzás előtti, és virágzás utáni fürtritkítást. A virágzás előtti fürtök ritkítása azon fajtáknál a legeredményesebb, ahol a fajta állandóan és rendszeresen jól köt. Vagyis a  virágzás előtti  fürt ritkításának megvan az a veszélye, hogy a virágzáskori rossz időjárás  következtében a megmaradt fürtök sem kötődnek […]

Talajuntság: (talajkimerülés, talajvadság, talajfáradtság), más néven újratelepítési betegség (angolul: replant disease, németül:  bodenmüdigkeit):  azonos, vagy közel rokon növényfajok azonos helyen, hosszú ideig huzamosan vagy ismétlődően való termesztésekor a növény megunja a talajt, a termőföld fáradt lesz. A fáradt unt talajon nem fejlődik jól, nem növekszik a fajtára jellemző elvárható módon a növény. Régebben tápanyag hiányt […]

A szőlő metszésénél alapvető jelentősége van a téli, vagy világos  rügyeknek, melyek számának meghatározásával állítjuk be a tőke terhelését. A szőlőnek összetett, vegyes rügyei vannak. Összetett azért, mert a rügypajzson belül egy főrügy, és 2- 5 mellékrügy található. Vegyes rügy azért, mert a rügyben hajtó és termő képletek vannak. A rügydifferenciálódásra elsősorban a kedvező napsugárzási […]

Nincs még egy olyan kultúrnövény,aminek ennyi fajtája lenne mint a szőlőnek. Egyesek tízezerre,mások húszezerre teszik a fajták számát,tény,hogy nagyon sok. A szőlőt legalább hatezer éve ismeri az ember. Bizonyítékok vannak arra,hogy a szőlőt a fenti időpontban már ismerte az ember. Az eredetét a Kaszpi tenger környékére teszik,örmény,grúz,azeri É-iráni területeken. Az Apró bogyójú Ligeti szőlőt(vitis Silvertris) […]