BEMUTATKOZÁS


Üdvözlöm! Köszönöm,  hogy felkereste honlapomat,  mely most a maga nemében egyedülálló kis ampelográfia.  Nagy igény volt már egy olyan lehetőségre az interneten,  ahol ingyen bárki megnézheti a jelen, és közelmúlt csemegeszőlő fajtáit sőt a lehető legújabb fajtákból is ízelítőt kaphat nem csak Európából, hanem a Föld majd minden részéből, ahol csemegeszőlő termesztéssel és nemesítéssel foglalkoznak.  Elöljáróban el kell hogy mondjam, nincs szőlész végzettségem, de még csak kertész sem vagyok. A beton világában az építőiparban dolgoztam, ezen belül lakóparkok építésének vezetésével foglalkoztam elsősorban Budapesten . Akkor kerültem egészen közel a szőlőhöz, amikor nyugdíjba mentem. A szőlő mindig is közel állt hozzám, már korábban is foglalkoztam vele, de nem intenzíven. Szinte felüdülés volt a stresszes munkám után.  Legelőször az dühített fel, hogy telepíteni akartam néhány tő csemegeszőlő fajtát, de nem igen találtam olyan fajtákat, melyek rezisztensek, nagyobb bogyójúak, esetleg korai érésűek, ne talán piros színűek, ízük mondjuk muskotályos stb. Végignézve az oltványosok kínálatát szinte mindegyikük ugyanazokat a fajtákat árulta tíz éve (amikor elkezdtem gyüjteni) és most is szinte ugyanazokat a fajtákat kínálják. Az akkor, és jelenleg kapható fajtákból (kb. 40-50) alig tudtam néhányat kiválasztani:  Dunav,  Éva, Moldova,  Red Globe, Rizomat, most csak a nagyobb bogyójúakat említem. Persze mondhatná bárki, nagyon igényes vagyok, ebből a sok fajtából nem tudok választani. A másik dolog, ami feldühített, az igénytelen fajta leírás, ami majdnem minden szőlő kertészetre jellemző. Sehol egy méret sehol egy súly, sehol egy pontosabb betegség ellenállás, vagy fagyérzékenység stb.   Ehelyett semmitmondó szöveg: fürt középnagy, bogyó közepes méretű, íze ízletes, vagy finom. A betegség ellenállásról sokan alig írnak, nehogy a vevőt elriasszák vele. De egyáltalán a negatív tulajdonságok meg sincsenek említve azért, hogy a tájékozatlan vevő azt higgye, milyen jó vásárlást csinált. Ma Magyarországon megállt az élet a csemegeszőlő nemesítés területén, sőt a borszőlő nemesítés területén is. A négy – öt kutatóintézezetből mára már csak a pécsiben folyik szőlőnemesítés, magnélküli, és borszőlő vonatkozásában (Kozma Pál). Pedig nagyon jó híre volt a múlt században a magyar szőlőnemesítőknek. De ez ma már a múlt. El lehetne gondolkodni rajta , hogy mi vezetett ide. A jelenlegi, kormányoknak valamiért nem érdeke, hogy ebben az egyedülálló klimával és talajviszonyokkal rendelkező országban ilyen irányú kutatásokat támogassanak.  Inkább behozzuk jó pénzért a chilei, dél-afrikai jobb esetben olasz, görög csemegeszőlőt, hosszú utaztatásukkal szennyezve a környezetet. A legtöbb esetben még szezonban is csak a külföldit lehet kapni a szupermarketekben. Nem beszélve a növényvédelemről. Ki tudja hányszor és mivel permetezték a szőlőt mire a vevőhöz került.  Pár éve egy észak-afrikai importból behozott paprikában 12 szeres szermaradványt találtak olyan permetszerből amit az EU-ban már rég betiltottak. Szerintem a szőlőnél sem jobb a helyzet. Nemrég a NÉBIH  talált az egyik szupermarketben indiai szőlőben olyan szermaradványt, amit szintén betiltottak rákkeltő hatása miatt. Az egyik nagy magyar csemegeszőlő termelő nyiltan leírja, hogy 8-12 alkalommal permeteznek egy évben. Lehet, hogy a fele is elég lenne, ha korszerű rezisztens fajtára cserélné le a Guzal-karát, ami köztudottan nagyon érzékeny a betegségekre. Összehasonlításul én háromszor permetezek egy évben, rossz idő-járású évben négyszer, amiből kettő bordói lé + kén ami még a biogazdálkodásban is megengedett permetszer. Vannak azonban olyan fajtáim is, melyeknek nem elég ennyi növényvédelem. Ezeket a fajtákat csak a jó ízük miatt, vagy nosztalgiából tartottam meg. Elkezdtem hát kutatni elsősorban az interneten, hogy milyen más fajták is vannak még a már ismerteken kívül a nagyvilágban. Egy nagy füzetbe leírtam ezeket a fajtákat. A fajta leírás egyre csak szaporodott az évek alatt. Mára már két nagy spirál füzet van teleírva a különböző fajták adataival, ami közel ezer fajta. Természetesen képeket is kerestem hozzájuk ami már nehezebb feladatnak  bizonyult a hitelesség miatt. Így született meg a gondolat, hogy ezt a hatalmas információs adatbázist közkinccsé teszem bárki számára. Ha már a hívatalos szervek, egyetemek, kutató intézetek nem teszik meg, megteszem én,  önzetlenül , egy fillér haszon nélkül.  Egy csemegeszőlős fórumtárs felajánlotta a segítségét a server terén, ingyen ajánlott fel tárhelyet . Köszönet érte. A fajta leírások gyűjtése közben kezdtem el gyűjteni a fajtákat ténylegesen is. Először a magyar szőlő oltványosoknál szereztem be minden olyan fajtát, amit jónak találtam a már kibővített fajta leírásokban. Az így megvásárolt fajták száma lassan elérte az ötvenet aminek nagy részét később kiszelektáltam. Ezek a vásárlások arra is jók voltak, hogy leteszteljem az oltványosok és kertészetek hozzáállását , magatartását korrektségét szakmai tudását. Szinte minden szőlő oltványostól vásároltam valamilyen fajtát. Volt amiért személyesen mentem el, volt amit küldtek. Az eredmény lesújtó. Volt olyan oltványos aki még a nevét sem tudta hibátlanul leírni a fajtának, nem beszélve a fajta leírásról. Volt aki nem (csak) azt küldte amit kértem, hanem amiből éppen sok volt neki. Sajnos ez csak három év múlva derült ki, amikor a fajta termőre fordult. Még azon sem zavartatták magukat, hogy ha piros színűt kértem, pirosat adjanak valami más fajtából. Több esetben Pannónia Kincsét kaptam a kért fajta helyett. Valószínű ebből sok volt nekik. Volt olyan multi cég, akitől rendeltem egy Magdalena fajtát, de közölte, hogy egy darabot nem szállít, rendeljek minimum 2 darabot. Létezik ilyen, hogy ha nekem valamiből csak egy kell, muszáj kettőt vennem? A Magyarországon vásárolt fajták közül (kb. 50) 6 db. volt ami nem az a fajta lett, amit kértem, vagy nem hajtott ki és 5 db. olyan ami még 5 év múlva sem termett bármilyen metszési módban sem. Ez több mint 20 % olyan fajta, ami selejt, nem felelt meg a minimális  követelménynek sem. Ez nagyon nagy hibaszázalék. Más volt a helyzet a külföldi oltványosok fajtáival. Hat országból rendeltem, vagy kaptam fajtákat, vagy hoztam be személyesen, összesen kb. 140-150 fajtát. Ebből csak néhány esetben fordult elő, hogy nem azt kaptam, amit kértem, vagy nem hajtott ki. Meddő nem volt közöttük. Tehát van még mit fejlődni a magyar oltványosoknak néhány kivételtől eltekintve. Ha végignézegeti a fajtáimat, megdöbbentő a kontraszt a magyar csemegeszőlő fajta kínálat és a külföldön forgalomba levők között. Mintha nálunk megállt volna az idő. De ha már nem tudunk a mai kornak megfelelő csemegeszőlő fajtákat kinemesíteni, legalább a hatóság megengedné, vagy elfogadná, hogy hivatalosan is bejöhessenek ezek a korszerű, rezisztens, nagy bogyójú, jó ízű fajták az országba termesztésre. Törvény írja elő, hogy csak azokat a fajtákat lehet termesztésbe vonni, melyek a Nemzeti csemegeszőlő Fajtajegyzékben szerepelnek. Én most vettem a fáradtságot és kiírtam azokat a fajtákat melyek a tavalyi 2015-évi fajtajegyzékben fel vannak sorolva:
  1. AFUS ALI (-), 2. ANNA (HU), 3. Árkádia(HU ?), 4. ATTILA (HU),  5. BEOGRADSZKA BESZEMENNA (SR),  6. BOGLÁRKA (HU), 7. BOROSTYÁN (HU),  8. CARDINAL (USA),  9. CERES(AVANTI) (AU?),  10. CEGLÉD SZÉPE (HU),  11. CSÉPI MUSKOTÁLY(HU), 12. CSILLA (HU),  13. EMŐKE (HU),  14. ESTHER (HU),  15. ÉVA (HU),  16. FANNY (HU),  17. FAVORIT (HU),  18. ITALIA (IT), 19. KISMIS MOLDOVSKIJ (MO),  20. KOSA (HU),  21. KOZMA PÁLNÉ (HU),  22. LIDI (HU),  23. LUBIK PIROS (HU), 24. MATHIÁSZ J. -NÉ (HU),  25. MELINDA (HU),  26. MILLENEUM (HU),  27. NARANCSÍZŰ (HU),  NORA (HU), 28. PALATINA (HU), 30. PANNÓNIA KINCSE (HU),  31. PANNÓNIA KINCSE K-56 (HU),  32. PEGAZUS (HU),  33. SZŐLŐSKERTEK KIRÁLYNŐJE (HU), 34. TÉLI MUSKOTÁLY (HU),  35. TERÉZ (HU).
Ehhez jön még néhány szaporításra engedélyezett fajta: BR-1, Dawn seedless, Dunav, Guzal kara, Réka,  Moldova, Othello, Rizomat, Suvenír, Venus.  Ez 10 db.  Tehát összesen 35 + 10= 45 fajta. Ehhez jön még néhány borszőlőben felsorolt fajta: Pl. Néro. Ugyanakkor 155 fehérbor, és 52 vörösbor fajta összesen 207 fajta borszőlő szerepel a Nemzeti Szőlő Fajtajegyzékben. Tehát ebből is látszik mennyire huszadrangú fontosságú a hatóságoknak az új, korszerű jó csemegeszőlő fajta termesztése. Jól mutatja, hogy 2012 óta nem vettek fel új csemegeszőlő fajtát a jegyzékbe. Vajon miért? A Nemzeti Csemegeszőlő Fajtajegyzékben sok olyan csemegeszőlő fajták is szerepelnek, melyek már rég nem ütik meg azt a mércét, ami a mai kornak megfelelően elvárható lenne. Pl: Boglárka, Kismis Moldovskij, Kardinal, stb. A NÉBIH akihez a Nemzeti Fajtajegyzék tartozik úgy látszik ha itthon nem, külföldön sem talál olyan fajtákat, melyek alkalmasak lennének a hazai választék bővítésére. Itt a ragyogó alkalom, én összegyüjtöttem az Európában jelenleg fellelhető 150-200 olyan új  fajtát, melyről szerintem a hatóság még nem is hallott. Nem kellene mást csinálni, csak letesztelni a hazai körülmények között, és termesztésbe engedni őket. Nemrég kürtölték tele a szaksajtót, hogy öt „új” csemegeszőlővel bővült a Nemzeti Csemegeszőlő Fajtaválaszték. Ez az öt „új” fajta: Adria, Bíró kékje, Dunav, Guzal kara, Suvenír. A termőhelyi adaptációt a Nyíregyházi Főiskola végezte (végeztette) el. Az Adria fajtát nem ismerem, valószínű az Adriana (Conegliano) nem egy jelentős fajta lesz, ráadásul nem új, legalább ötven éves, a többi fajtával együtt,amelyek szintén több évtizede lettek nemesítve. Hát ennyit az új fajták termesztésbe engedéséről. Ehelyett az igényes csemegeszőlő termesztő kimegy a környező országokba, és behozza onnan. Milyen érdekes? Az ottani hatóságok minden minket körülvevő országban engedélyezik ezeknek az új fajtáknak a forgalmazását és termesztését csak a mi hatóságunk nem engedi,vagy nem segíti elő. Amit meg nem tud behozni hívatalosan a környező EU-s országokból, az igényes termesztő, azt becsempészi Ukrajnából, Moldovából, Oroszországból, ahol szinte havonta jelenik meg egy-egy új fajta. Az oroszok, ukránok jelenleg a világ élvonalába tartoznak a japánok mellett a csemegeszőlő nemesítés területén. Az állami intézetek (Novocserkask, Magarach) mellett több neves magán nemesítő is van, világszínvonalú nemesítési eredményekkel. Természetesen ezek nálunk tiltó listán vannak, már csak az orosz embargó miatt is. Annyi új, jó fajtát nemesítenek, hogy már követni sem lehet. A fajta leírásaimban gyakran feltüntetem ezen nemesítők neveit is. A csemegeszőlő fajtagyüjteményemben szereplő fajtákról igyekeztem saját fotókat készíteni úgy, hogy a fürt és a bogyó mérete valamihez viszonyítva legyen. Én a kezemet használtam erre a célra. Van aki pénzérmét tesz mellé, van aki gyufás dobozt. Ezekre a viszonyításokra azért van szükség, mert különböző beállításokkal eltérő fürt és bogyóméret érhető el,  sokszor tudatosan nagyobbítva a fürtöt és a bogyót, hogy a valóságnál nagyobbnak lássék. Ezt a „nagyobbítós” trükköt főleg az oltványosok használják, hogy nagyobbnak látszódjon a valóságnál. Az évek alatt több külföldi és hazai csemegeszőlő gyűjtővel kapcsolatba kerültem, melyek ugyanilyen megszállottak mint én. Olyan ez mint a drog, ha egyszer rákap az ember nincs megállás… Kertbaráti üdvözlettel:  Mucsi Ferenc   img_1077