SZŐLŐVÍRUS


 

 VÍRUSOS SZŐLŐBETEGSÉGEK    

 

Közel 60 különböző dokumentált vírus fertőzi meg a szőlőt világszerte, ami jóval nagyobb, mint bármely más évelő növényben dokumentált vírusok száma. Ezért fontos a kezeléseket vírusfajtákra szabni, hogy megvédjük a szőlőtőkét a különféle epidemiológiai jellemzőkkel rendelkező vírusok széles körétől. Egyes vírusok látens (tünetmentes) fertőzést okoznak a legtöbb fajtán, termésmennyiséget és minőséget befolyásoló hatásuk nem tisztázott. Ennek ellenére lehet hatásuk a növény fejlődésére, habitusára, kondíciójára. Erre példa a Grapevine Rupestris stem pitting associated vírus (GRSPaV), ami az egész világon , szinte minden ültetvényben megtalálható, betegséget, tüneteket azonban csak bizonyos alanyfajtákon okoz. Nemrég igazolták, hogy a GRSPaV fertőzés az egészségesnek tűnő V.Vinifera fajtákon csökkenti a fürt és bogyóméretet , valamint rontja növény ellenálló képességét (Gambino és mtsai 2012). Ez az eredmény rávilágít, hogy a vírusfertőzések hatását pusztán a tünetek megléte, vagy hiánya alapján nehéz megítélni. A vírusok hatását tovább komplikálja, hogy a természetben egy növényegyed szinte minden esetben több vírussal is fertőzött, melyek egymás hatását gyengíthetik, vagy erősíthetik. Egyes vírusokat rovar vektorok, másokat a talajban lakó fonalférgek terjesztenek. Mivel a szőlőt vegetatív dugványokkal, oltványokkal szaporítják, mindezek a vírusok a fertőzött vegetatív szaporító anyagokkal is terjednek.

Hazánkban ez idáig a szőlőről 15 vírusos betegséget írtak le, ezek tünetek szerint hat csoportba sorolhatók:

1.A szőlő korai vírusos leromlás (Grapevine degeneration)

2.Látens foltosság (Grapevine fleck)

3.Levélsodródás (Grapevine leafroll)

4.Vonalas és gyűrűs mintázottság (Grapevine Yellow)

5.Vonalas mintázottság (Grapevine line pattern)

6.Faszöveti barázdaság (Grapevine rugose wood)

A hetedik csoportba azokat a vírusszerű betegségeket sorolják, amelyek kórokozói feltehetően vírusos eredetűek, de ezeket pontosan még nem határozták meg.

1.A SZŐLŐ KORAI VÍRUSOS LEROMLÁS  általános elnevezést több vírusra vezetik vissza , ezt a körfolyamatot a nepovírus nemzetségbe tartozó vírusok nevezetesen a szőlő fertőző leromlás vírusa, a szőlő tőkesatnyulás A és T vírusa, a bolgár látens vírus és a króm mozaik vírus okozzák. Egyes vírusok erős tüneteket idéznek elő, mások enyhébbeket. A nepovírusok virionjai ikozaéder alakúak, és a legtöbbjük fonalféreg vektora ismert.

SZŐLŐ FERTŐZŐ LEROMLÁS VÍRUS- GRAPEVINE FANLEAF VÍRUS (GFLV)

Deformálódott vesszők, tipikus Fanleaf tünet.

Megjegyzés (szigorúan saját vélemény): Gyűjteményemben is tapasztaltam villás elágazást, ráadásul a villa alsó része ellaposodott, ami tipikus vírusos tünet, ezért a mintákat elküldtem NÉBIH laborba, ahol megvizsgálták Grapevine fanleaf  vírusra. Az eredmény negatív lett, vagyis nem vírusos.

Következtetés: Nem minden villás elágazás utal vírusra, ahhoz a vírus más ismertető jegyeinek is meg kell jelenni (pl. jellegzetes levél minták). Nálam a vizsgált tőkék (Dubovszkij rozovíj, Preobrazsényie, Jubilej Novocserkask) teljesen egészségesnek látszottak, csak a villás elágazás volt gyanús.

 

 

A vírus a Comoviridae család Nepovírus nemzetségbe tartozik. Két törzse ismert:

1.SÁRGA MOZAIK TÖRZS : Grapevine fanleaf –yellow mosaic strain (GFLV-YM)

2.ÉRMENTI SZALAGOSODÁS TÖRZS-: Grapevine fanleaf-vein banding strain (GFLV-VB)

A sárga mozaik törzzsel fertőzött tőkék krómsárga elszíneződésűek, ez már kora tavasszal megjelenik. Az ér menti és ér közi területeken kiterjedt foltok jelennek meg, vagy teljesen elsárgul a levél.

Az ér menti szalagosodás törzsre a sárga foltok, ill. az ér mentén megjelenő és az ér mellett végigfutó hosszanti sárga, szalagszerű lefutású klorotikus mintázat jellemző. Különösen nyáron és ősszel látszanak jól a tünetek. A tünetek rendkívül változatosak, és egyszerre több törzse is jelen lehet a növényben. A fertőzés következtében a tőke vagy nagyon gyorsan elpusztul, vagy néhány éven belül leromlik. A vesszőkön megjelenő tünetek a következők: Dupla nóduszok, rövid ízközök, villás elágazás, szalagos, ellaposodott hajtás. A különböző levéldeformációk, a levélerek futása páfránylevélre emlékeztető, a levéllemez aszimmetrikus , erősen fogazott a levélszél, klorotikus foltok megjelenése gyakori.

A sárga mozaik és az ér menti szalagosodás törzs enyhe levéldeformációt okoz csak, amelyeken inkább világossárga elszíneződés látható. Ha ez az elsárgulás csak az erek mentén jelentkezik, akkor beszélünk ér menti szalagosodásról. A vírusfertőzött leveleken klorotikus gyűrűk, pontok, foltok jelennek meg. A rügyek száma kevesebb, és kisebb. A bogyók gyakran kiszáradnak, összeaszalodnak, kicsik maradnak, vagy nem lesz bennük mag. A GFLV elsősorban a Xiphinema index, és X.italie fonalférgekkel terjed. Ezen kívül szaporító anyaggal, és maggal történő átvitel is ismert.

 

Sárga mozaik törzs vírus (Grapevine fanleaf- yellow mosaic strain GFLV-YM)

 

 

Ér menti szalagosodás törzs vírus (Grapevine fanleaf vein banding strain GFLV-VB)

Ér menti szalagosodás törzs vírus (Grapevine fanleaf-vein banding strain GFLV-VB)

A SZŐLŐ TŐKESATNYULÁS „A” VÍRUS – ARABIS MOZAIK VÍRUS (Arabis mosaic virus ArMV)

A tőkesatnyulás betegség kórokozója szerológiailag a GFLV-vel rokon vírus. 1963-ban Jugoszláviában találták meg a világon először. A tünetek nagyon hasonlóak a fertőző leromláshoz, általában együtt fordulnak elő, és fertőznek meg egy-egy tőkét. A vírusnak nagyon széles a gazdanövény köre. ide tartoznak a különböző gyomnövények is. A vírust szintén fonalférgek terjesztik, ezen kívül fertőzött szaporító anyaggal, oltással, maggal is terjed.

Arabis mozaik vírus (Arabis mosaic vírus-ArMV)

Arabis mozaik vírus (Arabis mosaic vírus-ArMV)

Arabis mozaik vírus (Arabis mosaic vírus- ArMV)

A SZŐLŐ TŐKESATNYULÁS „T” VÍRUS- PARADICSOM FEKETE GYŰRŰS VÍRUS (Tomato black ring virus TBRV)

A vírust először 1963-ban írták le, hazánkban 1986-ban izolálta Lehoczky és Burgyán. A ferőzés a tőkék növekedését gátolja, az idősebb leveleken pöttyöket, és a levélszélek sárgulását okozza. A frissen fertőzött növények levelein klorotikus foltokat, gyűrűket is lehet találni. A vírus fonalférgekkel, oltással, és maggal is terjed.

Paradicsom fekete gyűrűs vírus (Tomato black ring vírus TBRV) indikátor (nem szőlő) levélen

 

A SZŐLŐ KRÓMMOZAIK VÍRUS (Grapevine chrome mosaic virus GCMV)

A szőlő krómmozaik vírust hazánkban Lehoczky János találta meg először a világon egy Balatonfelvidéki ültetvényben 1984-ben. A betegség tünetei: A levelek krómsárgára színeződése, ill. a vegetáció során történő kifehéredése, rövid ízközök, kettős nóduszok kialakulása. Néhány törzse a levélen deformációkat és klorotikus foltokat okoz, ismertek olyan törzsek is, amelyek látható tüneteket nem idéznek elő. A vírus fonalféreg vektora egyenlőre nemismert, de talajban terjedését feltételezik. Ezen kívül fertőzött szaporító anyaggalés oltással is átvihető.

Krómmozaik vírus (Grapevine chrome mosaic virus GCMV)

Krómmozaik vírus (Grapevine chrome mosaic virus GCMV) 5BB alanyon

 

 SZŐLŐ BOLGÁR LÁTENS VÍRUS (Grapevine bulgarian latens virus GBLV)

A kórokozót Martelli írta le először Bulgáriában 1976-ban.Hazánkban 1981-ben találta meg Pocsai. A vírus általában látensen fertőz, vagyis kevés látható tünete van.Ha találunk ráutaló tüneteket, az a kései rügypattanás, a vesszők megnyúlása, egyenetlen fürtképződés, növekedési gátlás, a GFLV-hoz hasonló tünetek kialakulása. Vektora nem ismert még, de fertőzött szaporítóanyaggal, maggal is képes fertőzni.

2.LÁTENS FOLTOSSÁG

Ebbe a tünetcsoportba azok a vírusos betegségek tartoznak, melyek a Vitis Vinifera fajtákon szabad szemmel nem láthatók, de más módszerekkel (indikátor fajták) kimutathatók. Ebbe a csoportba egyetlen vírus betegség tartozik.

SZŐLŐ LÁTENS FOLTOSSÁG VÍRUS (Grapevine fleck virus GFkV)

Ennek a vírusnak a virionjai izometrikusak, 30 nm. átmérőjűek, a vírus genom egy pozitív egyszálas RNS. AGFkV a Tymoviridae család Macula vírus nemzetségnek tipustagja. Először Kaliforniában 1962-ben írták le, hazánkban 1981-ben találta meg Lehoczky. A Vítis Vinifera fajtákon látens marad a fertőzés, innen származik a neve is. Vizsgálata a Vitis Rupestris St.George fajtán lehetséges. Itt a tünetek: érkivilágosodás, a harmad, és negyedrendű erek közelében áttetsző foltok megjelenése, melyek akkor láthatók a legjobban, ha fény felé tartjuk őket. Az intenzíven foltosodó levelek ráncosodnak,eltorzulnak, és felfelé perdülnek. Fertőzött szaporító anyaggal terjed.

Látens foltosság vírus (Grapevine fleck vírus GFkV) indikátor (nem szőlő) levélen

3.LEVÉLFODROSODÁS TÜNETCSOPORT

A szőlő levélfodrosodás tüneteit részben a szőlő levélfodrosodás víruscsoport tagjai, részben a viroid fertőzések okozzák. Ez utóbbi kórokozó csoportleírása ebben a tanulmányban nem szerepel.

SZŐLŐ LEVÉLSODRÓDÁS VÍRUSCSOPORT (Grapevine leafroll-associated viruses GLRaV 1-9)

A szőlő levélsodródását több, egymáshoz hasonló tulajdonságú vírus együttese idézi elő. A legnagyobb számban ezek a vírusok a Closteroviridae családba tartoznak. Ez idáig 9 szerológiailag különböző csoportot írtak le, ami összefüggésben áll a betegséggel. Nemrég új nemzetség jelent meg az Ampelovirus, melynek tagjai a Grapevine leafroll –associated vírus 1 (GLRaV-1), és a Grapevine leafroll-associated vírus 3 (GLRaV-3). Egyes felmérések szerint a vírusos betegség 68%-os termés veszteséget is képes okozni (Walter és Marteni 1997). A betegség tüneteit először 1906-ban írta le Sannino Olaszországban. Magyarországon Lehoczky találta meg elsőként 1969-ben. A betegségre jellemző a bogyók csekély cukor tartalma, kései bogyóérés, rendellenesen megvastagodó és lefelé sodródó, és vörösbort adó szőlőfajtákon vörösre színeződő levéllemez. A tünetek a vegetáció vége felé láthatók jobban. Jellemző rá, hogy a levélerek világosak maradnak. Ősszel a levelek sokkal tovább maradnak a tőkén, mint az egészségesek, és általában a levél leesik, de a levélnyél fenn marad. A levelek általában kisebbek, mint az egészséges levelek.

A szőlő levélsodródás 1-es tipusú vírusa (GLRaV-1) oltással, fertőzött szaporító anyaggal és közönséges teknős pajzstetvekkel (Parthenoleanium corni), valamint egyéb viaszos pajzstetű fajták közvetítésével is terjedhet. Egyéb rovarátvitelt is megfigyeltek már.

A szőlő levélsodródás 2-es tipusú vírusa (GLRaV-2) a Closterovirus nemzetség tagja, természetes vektora nem ismert, terjedését vegetatív szaporító anyaggal, és oltással figyelték meg.

A szőlő levélsodródás 5-ös, és 9-es tipusú vírusai szintén terjednek bizonyos rovarok által.

A szőlő levélsodródás 7-es tipusú vírus jelenleg a családhoz csak feltételesen sorolt tagja , hazánkban már megtalálták a kórokozót.

Levélsodródás vírus /Grapevine leafroll virus GLRaV)

Levélsodródás vírus (grapevine leafroll vírus GLRaV)  balra vörös szőlő levelén, jobbra fehér szőlő levelén

Levélsodródás vírus (Grapevine leafroll vírus GLRaV)

Levélsodródás vírus (Grapevine leafroll vírus (GLRaV)

 

4.SZŐLŐ VONALAS ÉS GYŰRŰS MINTÁZOTTSÁG

SZŐLŐ VONALAS ÉS GYŰRŰS MINTÁZOTTSÁG VÍRUS (Grapevine yellow mottle)

 

Grapevine yellow mottle

 

LUCERNA MOZAIK VÍRUS (Alfafa mosaic vírus AMV)

A vírus virionjai bacilus alakúak, az RNS genom három komponensű. Gazdanövény köre rendkívül széles. A fertőzött tőkék lombozata különböző mintázatú sárga elszíneződéseket mutat. A sárgulás nem terjed át az erekre, azok zöldek maradnak. Nyáron kifehéredhetnek, de nem maszkírozódnak. A kórokozó a Bromoviridae család Alfamovírus nemzetségének tipustagja. A vírus oltással, mechanikailag, fertőzött szaporító anyaggal, és levéltetvekkel terjed. A betegséget először Németországban írta le Bereks 1973-ban, majd Lehoczky János hazánkban is megtalálta 1980-ban.

  1. SZŐLŐ VONALAS MINTÁZOTTSÁGA

SZŐLŐ VONALAS MINTÁZOTTSÁG VÍRUS (Grapevine line pattern vírus GLPV)

A vírus a Bromoviridae család Ilarvírus nemzetségnek feltételezett tagja, 24nm. átmérőjű izometrikus vírus. Ezt a vírusbetegséget csak Magyarországon ismerik, először a világon itt írta le Lehoczky János és munkatársai 1987-ben. A beteg levelek világos mintát, juharfa levelére emlékeztető mintázatot, szétszóródva pontokat, vagy foltokat mutatnak.

Grapevine line pattern vírus

 

6.FASZÖVETI BARÁZDASÁG  KOMPLEX

Ezek a vírusok a Flexiiviridae család Vitivirus nemzetséghez tartoznak. Először a Grapevine virus-A, és a Grapevine virus-B vírusokat fedezték fel, majd később, ahogyan a diagnosztikai módszerek finomodtak, összesen tizenegyet. Ezek a következők: GVA, GVB, GVD, GVE, GVF, GVG, GVH, GVI, GVJ, GVK, GVL. Megtalálható Olaszországban, Franciaországban, Japánban,Dél-Afrikában, Új-Zélandon, USA-ban stb. Ez azt jelzi, hogy a Vitivirus nemzetség  nagy számú vírusfajt tartalmaz, és arra utal, hogy ezek a vírusok világszerte jelen vannak a szőlő ültetvényekben.

„A” VÍRUS (Grapevine vírus A- GVA)

„B” VÍRUS (Grapevine vírus B- GVB)

A szőlő fás részeinek oltással átvihető vírusos betegség együttest nevezzük faszöveti barázdáltságnak, amely az egész világon elterjedt. A tőke fa részén gödröket, és barázdákat lehet megfigyelni. Négy elváltozás hozható kapcsolatba a faszöveti barázdáltsággal. Rupestris stem pitting (Rupestris faszöveti barázdáltság RSPD). Kober stem grooving (Kober faszöveti barázdáltság KSGD). LN33stem grooving (LN33 faszöveti barázdáltság LNGD). Corky bark parakérgűség( CBD). A tüneteket először Havitt írta le 1954-ben. Hazánkban Lehoczky találta meg 1968-ban.

Ez a betegség felelős az oltásokkor kialakuló összeférhetetlenségért, a kései rügyfakadásért, a tőkék leromlásos tüneteiért, és későbbi pusztulásáért. A betegség etiológiája még nem teljesen ismert, de már sejthető, hogy a Grapevine vírus „A” (GVA), a Grapevine vírus „B” (GVB), és a Rupestris stem pitting –associated vírus (GSPaV) kapcsolatba hozható a faszöveti barázdáltsággal.

A GVA a szőlő háncsrészében található kórokozó, 800 nm. hosszú fonal alakú vironja van. Genomja egyszálas RNS. Különböző pajzstetvekkel terjed, a közönséges teknős pajzstetűről, vagy akác pajzstetűről is kimutatták már, hogy terjeszti a kórokozót. A GVB-t a parakérgűség (corky bark) kórokozójaként ismerik. A virion alakja és felépítése ugyanolyan mint a GVA esetében.

Kober faszöveti barázdaság (Kober stem grooving GVA-KSGD)

  Parafakérgűség (Corky bark GVB-CBD)

  7. VÍRUSSZERŰ BETEGSÉGEK, MÉG PONTOSAN NEM AZONOSÍTOTT KÓROKOZÓK

SZŐLŐ ENÁCIÓS BETEGSÉG (Grapevine enation)

A betegség előfordulásáról először 1891-ben Buchenau számolt be, aki Németországban találta meg a szőlőn. Hazánkban Lehoczky János írta le 1965-ben. A tünetek: késői rügyfakadás, lassú növekedés, bokrosodás és hosszanti, vagy gyűrűs alakú kinövések a vesszők alapjához közeli nyolc-tíz levél fonákán. Vektora nem ismert, fertőzött szaporító anyaggal terjed.

SZŐLŐ ÉRNEKRÓZIS ( Grapevine vein necrosis)

1973-ban Legin és Vuittenez találta meg és írta le először ezt a vírus jellegű megbetegedést Franciaországban. Hazánkban Lehoczky János és munkatársai 1986-ban jelezték előfordulását. A kórokozó nem ismert, a betegség fertőzött szaporítóanyaggal és oltással terjed. A betegség tünetei: a levél fonákán jól látható levélerek nekrózisa, először az idősebb leveleken jelenik meg, aztán a hajtás növekedésével a fiatalabb levelekre is átterjed. Ezzel egy időben nekrotikus pontok is megjelennek a levél szélein. Néhány esetben megfigyelhető a kacs és zöld hajtás elhalása is. A növekedés teljes leállása is megfigyelhető.

Érnekrózis (grapevine vein necrosis) 110R indikátor alanyon

Érnekrózis (grapevine vein necrosis)

 

SZŐLŐ ÉRMENTI MOZAIK (Grapevine vein mosaic)

1966-ban Vuittenez olyan mozaikos foltosságot talált a szőlőn, mely teljesen független volt a szőlő vírusos leromlásától.Ez volt az ée menti mozaikról szóló első leírás a világon. Hazánkban Lehoczky, Farkas, és Lázár Írta le 1984-ben. A fertőzött növények levelén halvány zöld mozaikosság mutatkozik az első, és másodrendű levelek mentén, ér menti szalagosodáshoz hasonló tüneteket mutatva. A legérzékenyebb fajtákon a levélerek ér közi  területei elhalhatnak, de a nekrózis a levélereket nem érinti, mint az érnekrózis esetében. Kórokozója nem ismert, a betegség oltással, fertőzött szaporító anyaggal terjed.

 

SZŐLŐVÍRUS KÉPEK

Bal felső kép: Arabis mozaik vírus (ArMV)    Jobb felső kép: Krómmozaik vírus (CrMV)

Bal alsó kép: Arabis mozaik vírus (ArMV)       Jobb alsó kép: Tomato black ring vírus (TBRV)

 

 

Grapevine leafroll vírus

 

Szerkesztette: Mucsi Ferenc (az oldal szerkesztés alatt)

 

Forrás:

A szőlő fontosabb vírusos és fitoplazmás betegségei

https://naik.hu/sites/default/files/uploads/2018-09/link16_houhou_fakhreddine_msc_diplomamunka_2016.pdf

http://file:///C:/Users/MUCSIF~1/AppData/Local/Temp/1069-Article%20Text-2386-1-10-20120402.pdf

https://www.researchgate.net/publication/329639509_Virus_and_virus-like_diseases_of_grapevine_in_Hungary

https://om.ciheam.org/om/pdf/b55/00800521.pdf

https://pdfs.semanticscholar.org/7e61/ef230497616a2ced2abe73bef0bc99190418.pdf

http://real-phd.mtak.hu/859/1/Jaksa-Czotter_Nikoletta_dissertation.pdf

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Kerteszeti_novenykortan/ch03.html

https://www.agric.wa.gov.au/grapes-wine/grapevine-leafroll-associated-virus-western-australian-vineyards

https://magyarmezogazdasag.hu/2014/07/15/leggyakoribb-virusbetegsegek-hazai-szoloultetvenyekben

Rugose wood diseases and associated viruses