Magyar fajta.Nemesítő: Szegedi S. Kecskemét,Katonatelep 1964. Állami minősítés: 2012-ben. Szülők: Italia x Thallóczy Lajos musk. Érési idő: 120-130 nap (aug. második fele, szept. eleje). Tőkéje erős növekedésű, gondos zöldmunkát igényel. Vesszőzete vastag, sárgásbarna. Vitorla molyhos, bronzos-zöld. Levele középnagy, ötszögletű, tagolt, a vállöböl középmély, zárt, oldalöblei zártak, a levéllemez zöld, hullámos, fonáka bársonyosan és pókhálósan szőrös, levélszéle fűrészes, egyenetlenül és élesen bemetszett, erezete zöld, a levélnyél vöröses színű. Fürt: vállas vagy ágas, közepesen laza, átlag 294 gr. fürtkocsány rövid, egyenletesen vastag. Bogyó: ovális, tojásdad, csepp alakú 24 x 19 mm. átlag 4,8 g. borostyán sárga, héja vékony, olvadó, lédús, ropogós, muskotályos ízű, jó cukor-sav aránnyal. Magja kicsi, alig érezhető. Bogyója nem pereg. Virágzata jól termékenyül. Meleg, védett helyre telepítsük, fagyérzékeny fajta. Hosszú csapon vagy fél szálvesszőn terem a legjobban, lugas művelésre is alkalmas. Betegség ellenállás: lisztharmatra és peronoszra érzékeny, szürke rothadásra nem vagy alig hajlamos.

Forrás: Hajdu Edit-Ésik Andrásné: Új magyar szőlőfajták (2001)

Megjegyzés: Egyes kertészetek magnélküliként árulják, ami nem igaz. A magja apró ugyan, de nem magnélküli.

http://kerteszetiarudagardony.hu/csilla-magnelkuli-mazsolaszolo-csemegeszolo/

Foto: nem saját kép            Termesztési tapasztalatok: helyhiány miatt kivettem a gyüjteményből