A szőlő-ezen belül a csemegeszőlő-fagytűrésének ismertetése előtt a vegetáció egyes fázisainak ismerete is szükséges. Ez ugyanis szoros összefüggésben van a fagytűréssel.

A szőlő vegetációjának beindulása az un. biológiai 0 fokon kezdődik, ami + 10 C°. Ez Magyarországon  április közepét jelenti. A szőlőn belüli folyamatok azonban  már korábban- február végén, március elején elkezdődnek  az un. „könnyezéssel”. Ez a folyamat  akkor  kezdődik, amikor a talaj hőmérséklete 20 cm. mélységben eléri a 8 C°-ot. A szőlő érési idejét is a vegetáció kezdetétől mérik napokban kifejezve. Pl.  a 100 napos érési idő azt jelenti, hogy az április közepétől mért  száz nap a naptárban hol telik le. Így pl. a Csaba gyöngye  érési ideje-ha száz napos érési idővel számolunk- július 23- ra beérik (nem mindenhól).

Ma már orosz-ukrán szőlőnemesítők 85-90 napos, vagyis július 10-15 körül érő csemegeszőlőket is kinemesítettek. Ezek az adatok orosz-ukrán hőmérsékleti viszonyok között értendők.

A szőlő vegetációja során mért hőmérséklet  amit  a jó kondícióban lévő szőlő még elvisel, közel 50 C°. Ez a -2C°- + 46 C° közötti tartomány. Ezt a két szélsőséges értéket a szőlő csak rövid ideig viseli el. 0 C° alatt (-0,5C°) a szőlő zöld része elfagy,de ősszel az öreg zöld levelek még a -2 C°-ot is elviselik károsodás nélkül. A szőlő fás részeinek fagytűrése változó. Itt elsősorban a fás részekben felhalmozott cukrok és szénhidrátok mennyisége a döntő. A gyökerek a leg fagyérzékenyebbek, melyek már -5C° alatt elfagynak.

A fás részekben, vesszőkben a keményítő felhalmozódás már július végén, augusztusban megkezdődik. Ez a folyamat egészen a lombhullásig tart. Ekkor a keményítő van túlsúlyban a cukorral szemben, ez az őszi keményítő maximum, és cukorminimum. December közepén, a fagyérzékeny fajtáknál később, elkezdődik a keményítő átalakulása cukorrá. Ez a folyamat március végéig tart, amikor ismét a keményítő kerül túlsúlyba. Ez a keményítő kis maximum. Vagyis a szőlőnövény úgy védekezik a fagy ellen, hogy télen cukrot raktároz el a sejtjeiben, ugyanis a cukor a hideget jobban viseli el, mint a keményítő.

A fagyok ideje szerint vannak téli, tavaszi, és őszi fagyok. A téli fagyok idején ha az már decemberben beköszönt, azt a szőlő kevésbé viseli el, mint ami januárban, következik be. A szőlő kényszernyugalmi állapotában (február-március) a nagyobb lehűlés óriási károkat okozhat, ugyanis ebben a stádiumban a szőlő már sokkal érzékenyebb a lehűlésre, mint a mély nyugalmi állapotában. A tavaszi fagyok, főleg a májusi fagyok sokszor igen nagy kárt tesznek a szőlőben. A tavaszi fagyok kétfélék lehetnek: a légáramlatok által behozott hideg levegő, vagy a helyi lehűlésből származó kisugárzó fagy. Fagyveszély akkor van, ha derült szélcsendes idő van. Az őszi fagyok kevésbé veszélyesek a szőlőre nézve. Ha a fagy -2C°alatti, és a levelek idő előtt lehullanak, akkor előfordul, hogy a vesszők nem érnek be rendesen, és azok télen elfagynak.

Morfológiailag akkor érett a vessző, ha meghajlítva ropog, tovább hajlítva recsegve törik el, és kérge szálkásan megreped. Az elfásodott kéreg fajtára jellemző, a tört-fehértől a vörösig minden színárnyalat előfordul. A fa, és bélszövet aránya  2-3 : 1. Minél vastagabb az az évi vessző, annál fagyérzékenyebb.

Élettanilag akkor érett a vessző, ha a természetes víztartalma 54%, vagy ennél alacsonyabb, a szárazanyag tartalom 10-25%, vagy ennél több. A szárazanyag tartalom szénhidrátokból, és tápanyagokból áll. A vesszők beltartalmi értékeit a tápanyagok fokozzák. A tápanyagok közül nagyon fontos a kálium (K), és a magnézium (Mg) fokozott jelenléte. Ha a nitrogén (N) túlsúlyban van a vesszőben, nagyobb mértékű a fagykár. A nagyon nedves évek, és a nagyon száraz ősz nem kedvez a vessző beérésnek. A vessző részei közül a bélrekesz (diafragma) a leg fagyérzékenyebb. Ezt követi a szőlő rügyei (fő-és mellékrügyek, rügyalap), Legkevésbé fagyérzékenyek a tőke idősebb, megfásodott vastagabb részei.

Védekezés a fagy ellen: Elsősorban a telepítés helyének megválasztása, mély lapályos völgyekbe nem tanácsos szőlőt telepíteni, mert itt mindig megül a hideg levegő. A fagyhatár Mo.-on 150-200 méteren van, ezért itt a leg előnyösebb a szőlő telepítés. A művelésmód megválasztása is fontos szempont, minél magasabban van a szőlő tenyészmagassága a földtől, annál kevésbé éri a talajmenti fagy. Itt előnyös lehet a magas kordon, a Guyot, és az ernyő művelés. Fontos szempont még a tőkék helyes terhelés megválasztása. A túlterhelt tőkék vesszői nem tudnak rendesen beérni, és könnyen elfagyhatnak. Fontos szempont a megfelelő fagytűrésű fajta kiválasztása is. A szüretelést időben el kell végezni, hogy a növénynek még a vegetáció végéig legyen ideje elegendő keményítőt tárolni a vesszőkbe.

A z elfagyás ellen más, kiegészítő módokon is védekeznek a néhány fokos hideg ellen, főleg a tavaszi fagyok idején: pl. füstöléssel, vízzel való permetezéssel, takarással, légkeveréssel, tűzrakással stb. Ezek a védekezési módok azonban csak kisebb ültetvényekben, házi kertekben kivitelezhetőek.

Forrás:

Kozma Pál: A csemegeszőlő

Hajdu Edit: Téli fagyok, fagykárok

A szőlőtermesztés környezeti tényezői (Kertészek új kézikönyve)

Bényei-Lőrinc:Szőlőtermesztés

https://source.szaktudas.hu/files/2012_szbpraktikum.pdf