A SZŐLŐ SZAPORÍTÁSA


A szőlőt ivarosan és ivartalanul lehet szaporítani. Az ivaros szaporítás maggal történik, és a szőlőnemesítők használják új  fajta előállítására. A szaporítási gyakorlatban a maggal történő szaporítást nem használjuk, mert a kikelt magoncok csak kisebb mértékben képviselik a szülők tulajdonságait. Ahhoz, hogy ugyanazt a fajtát (klónt) kapjuk, ivartalanul kell szaporítanunk a szőlőt. Szaporításhoz a rüggyel rendelkező beért szárrész alkalmas. Szaporításra alkalmas az egy-két-három, és többrügyes szárrész is. Az idők folyamán az ivartalan szaporításnak sokféle módja alakult ki : Az ivartalan szaporításon belül most csak a dugványozással,és az oltással foglalkozunk. A szőlő szaporítás alapvető követelménye, hogy kiváló biológiai tulajdonságú nemes, oltás esetén alany vessző is  álljon rendelkezésre. Itt most csak a kiskerti szaporítással foglalkozok, a nagyüzemi  módszerek ismertetése nem célom. A dugványvesszőket a legvitálisabb, legjobb kondícióban lévő, legjobban termékenyülő és termő tőkéről szedjük meg. Ezt több éves megfigyelés előzi meg. Dugványvessző megszedése: Legalább 50 cm. hosszú 8- 12 mm. átmérőjű  jól beérett egyenes vesszőket kell begyűjteni. El kell távolítani a kacsokat és hónalj hajtásokat. Az érett vessző szálkásan törik, az éretlen hajlik, és nehezen törik. A vesszőket csávázzuk, vagy fertőtlenítjük, szikkasztjuk, felcímkézzük, és kötegeljük. A dugványvesszőket  lombhullás után, de legkésőbb a nagyobb fagyok előtt legkésőbb december végéig meg kell szedni. A vesszők átteleltethetők szabadföldi árokban, földdel lefedve, ha nem sok van hűtőben 1-4 C°.-on, 85-90 %-os páratartalom mellett. A vesszőket műanyag zsákban is tárolhatjuk fagymentes hűvös pincében. Gyökeres dugványt készíthetünk szőlő iskolában, vagy egyből helyre ültetéssel. A dugványvessző előkészítése az átvizsgálás után a talpalásból a csúcsi rész visszavágásából, és az áztatásból áll. A vessző mérete nettó 40 cm. + az alsó rügy alatt 0,5-1 cm.+ a felső rügy fölött 2 cm. A vessző ennél hosszabb lehet, de rövidebb nem. Az áztatás két-három napig tart, és a vesszők 2/3 része kerüljön vízbe. A vizet két-három naponként cserélni kell. SAJÁT DUGVÁNY ISKOLÁZÁSI MÓDSZEREM:  A vesszőket a metszéskor (február vége-március közepe) szedem meg. Mivel a globális felmelegedés miatt a tél már annyira meleg, hogy nem kell félni vesszőfagyástól (legalábbis a Dél-Alföldön). Az egyenes vesszőket méretre vágom, alul egyenesre talpalom, felül ferdére vágom. Ezt követően  egyenként felcímkézem őket. A címkézéshez vékony hajlékony műanyag lapot használok, és alkoholos filccel írom rá a fajta nevét. A talajt 50 cm. mélyen megfordítom, és folyóméterenként fél talicska érett istállótrágyát helyezek el az árok aljába.  A  sor kijelölés után rugós ásóval leszúrva a puha földbe,a nyílásba elhelyezem a dugvány vesszőt egymástól 10-15 cm. távolságra úgy, hogy a felső rügy a talajszint felett legyen. A csírkézést én elhagyom, helyette parafinozom a vessző felső rügyét, a többit kivakítom. A gyökérképződés serkentésére hormont használok, Incit-5 és Incit-8 keverékét. Vannak ennél drágább hormon készítmények  is pl. Clonex,Radifarm, stb. A szőlőiskola talaja homoktalaj legyen,mert ebben a közegben gyökeresednek a legjobban a dugványok. Kötött talajon rosszabb eredmény érhető el. Gyökereztetés perlitben, majd nevelés konténerben: Előfordul, hogy nincs megfelelő gyökereztető közeg (homokos talaj) a közelünkben, vagy már a tél végén akarunk gyökereztetni, ekkor a legjobb és legegyszerűbb módszer a perlitben(esetleg vízben) való gyökereztetés. Én ezt úgy oldom meg, hogy január végén a levágott vesszőt előhajtatom vízben két hétig meleg helyiségben. Amikor már a rügyből kezd előbújni a hajtás, és kb. kétszáz forintos nagyságú lesz,- ekkor még nincs gyökér, beültetem perlitbe. A legjobb és legolcsóbb perlit az építőipari P-1-es perlit. Ezt bekeverem vízzel földnedves állapotúvá, és a már előre alul kilyukasztott nagyméretű tejfölös poharakba ültetem, és tálcára helyezem a szoba ablakba. Nincs más dolgom, mint figyelni, hogy ki ne száradjon a perlit. A növény egy ideig a vesszőből táplálkozik, akár egy-két hónapig is. Egy hónap elteltével megnézem a gyökérfejlődés mértékét. Csak egyszerűen óvatosan fejjel lefelé kiütöm a pohárból a növényt fogva a növény szárát. Ha a gyökér már a pohár aljáig ér, vagy körbenövi a poharat, átültethető. Az átültetést speciális földkeverék készítésével kezdem. Az általam használt földkeverékek: natúr semleges Ph.-jú tőzeg , továbbá un. „JÓ FÖLD” (www.jofold.hu). Ebből is a gyökereztető fajta, és van nekik egy másik fajta földkeverék, mely kókuszhéj reszeléket tartalmaz rendkívül könnyű, és vízáteresztő. Valamint általános palántaföld, és sima homokos kertiföld. Ezek 1:1 arányú keveréke, valamint némi fahamu hozzáadása. Természetesen más fajta földkeverékek is használhatók. Az átültetéshez legalább 2-2,5 literes edény szükséges. Én 2,5 literes egyenes oldalú PET palackot(Pl. Colás palack) használok, melyet alul több helyen kilyukasztok. A palackot 2/3 részig megtöltöm földkeverékkel, és ebbe ültetem el a legalább 40 cm. szárhosszúságú gyökeres dugványt. A beöntözés után műanyag zacskót húzok a növényre, hogy a párolgást megakadályozzam. Ez rajta marad egy hétig. Sokáig nem szabad rajta hagyni, mert alatta bepenészedhet a növény. A konténeres dugványt márciusban kirakhatjuk fólia sátorba, itt sokkal jobb növekedést érhetünk el. A növényt a májusi fagyok után kiültethetjük a helyére, de akár egész évben is konténerben maradhat, és a következő évben ültetjük ki. GYÖKERES SZŐLŐ OLTVÁNY ELŐÁLLÍTÁSA: Megkülönböztetünk kézben oltást és helyben oltást. A kézben oltás a nagyobb volumenű, a helyben oltást általában csak kiskertekben alkalmazzák. Oltásra azért van szükség, mert az európai nemes szőlő gyökerét (olykor a levelét is)  kötött talajban megtámadja a filoxéra. Ezért arra immunis alanyra oltjuk rá a nemes rügyét. Ha a talaj túl meszes,akkor mésztűrő alanyt, ha túl száraz, akkor szárazságtűrő alanyt használnak. Ha gyenge a nemes növekedési erénye (pl. Mathiász Jánosné muskotály), akkor erős növekedési erényű  alannyal megtámogatják. Tehát látható, hogy sokféle alanyfajta van, melyekről külön leírásban lesz szó. A nagyüzemi oltással itt nem foglalkozunk, helyette a saját tapasztalataimat írom le. Az oltáshoz az alanyvesszőt az anyatőkéről szedem még februárban. Hossza 40 cm.,  vastagsága 6-10 mm. legyen. Az alanyvesszőt előhajtatom vízben két hétig. A nemest is februárban szedem meg, egyrügyes csapokra vágom, bezacskózom műa. tasakba, és hűtőbe teszem. Az oltást márciusban  végzem,mert az év ezen hónapjában a legintenzívebb a kallusz képződés. Az oltást egyszerű ékoltással végzem, nagyon éles oltókéssel. Nem használom az angolnyelves oltást, sem az omega oltást. Némi gyakorlással el lehet sajátítani ezt a nagyon egyszerű oltási módot: az alanyt egyenes sima vágással két mozdulattal V alakba bevágjuk. Ha vékony az alany,akkor elég csak középen függőlegesen egy vágást csinálni kb. másfél cm. hosszban. Az egy-két rügyes nemest a rügy alatt kb. 3 cm.-re elvágjuk,majd határozott mozdulatokkal ék alakúra vágjuk. A legfontosabb, hogy a vágási felület egyenes legyen, és ne hullámos. Ha nem sikerül elsőre a vágás, lehet finomítani rajta. Az ék hossza kb. másfél cm. Az így kialakított éket betoljuk az alanyba, úgy hogy szorosan álljon. Ha lámpa elé tartjuk az oltást és nem látszik át a fény, jól dolgoztunk. Ezt követően vékony előre beáztatott rafiával alulról kezdve szorosan menetelesen betekerjük az oltványt. A kalluszosodáshoz (forradáshoz) magas, 27-28 C° szükséges. Ez alatti hőmérsékleten is beindul a kalluszosodás, de a folyamat sokkal tovább tart. Ahhoz, hogy ezt a hőmérsékletet és magas páratartalmat fenntartsam, készíteni kellett egy mini”növényházat”. Az oltványokat én a nagyüzemi gyakorlattól eltérően nem fűrészporban, hanem perlitben hajtattam. A perlit nem penészedik, könnyebb kezelni. Az oltványokat nagyméretű PET palackba,nedves perlitbe raktam, melyet kissé megtömörítettem egy fa pálcával. Egy palackban négy oltványt tettem. Én kétrügyes alanyt használtam,így egy nagy Colás palackban elfért a hossza. Az oltvány nemes része is kerüljön a nedves perlit alá. A kiszáradás ellen visszatettem a palack levágott tetejét. Ezeket a „fedőket” naponként egy órára levettem, és az egész hajtató házat kiszellőztettem. A sapka addig maradt, amíg az első kis zöld hajtások meg nem jelennek. Ez kb.2 hét múlva történik. A hőmérsékletet lineális fűtőkábel biztosította, (légkondi leolvasztó kábel), mely 60W teljesítményű, és termosztát vezérelte. A hőmérséklet 27-28 C°.-ra lett beállítva, öt-hat napig, majd 25 C°-ot tartottam . A páratartalom 85%- os.  A hajtatás ideje  14-21 nap. Ezt követően kivehető a hajtatóból, és 20-22 C°-on  tovább neveltem még a perlitben egy-két hétig. A továbbiakban bekonténereztem, és májusban kiültettem a szabadba. A kézben oltást én is most próbáltam először, az eredés kb.50 %-os volt, amivel elsőre elégedett vagyok. Annál is inkább, mert megpróbáltam sikerrel egy alanyba két fajtát oltani ékoltással. A következő szezonban hajtató ládát készítek, melybe a 40 cm.-es oltvány is elhelyezhető. Fontos a hajtatásnál, hogy az oltás helyén a hőmérséklet magas legyen, az alany lentebbi részén alacsonyabb. Ezt úgy értem el, hogy a fűtőkábel az oltás mellett vízszintesen fut végig a palackok között. HELYBEN OLTÁSOK:  FÁSBA  FÁS  OLTÁS: Az oltás lehet alanyba oltás,  nemesbe oltás,és tőkenyakba oltás.  Az oltás módja fordított nyereg oltás. Az oltás ideje április vége-május eleje. A februárban megszedett, és hűtőben tárolt nemes oltócsap lehet egy, vagy kétrügyes. Szükség esetén áztassuk egy napig. Az oltás a már korábban  leírtak szerint történik. Rögzítésre oltószalagot használok. Az oltószalag  Stocker japán szalag, mely megnyújtás után később visszafeszül az oltáson, és akár a rügy is átnőhet rajta. Az idei nemesbe oltásnál, ahol egy-egy tíz mm- es nemesbe oltottam nemest, az egyik nemest az oltószalagos rögzítés után fekete szigetelő szalaggal tekertem be,a másikat nem. Amelyiket fekete szalaggal tekertem be, sikerrel kalluszosodott, és kihajtott, a másik nem. Valószínű  hogy a fekete szín elősegítette a kalluszosodást. HELYBEN OLTÁSOK: ZÖLDBE FÁS OLTÁS: A kiskertekben a legelterjedtebb, és a legbiztonságosabb oltási módszer. Én a következő módon csinálom: a nemest februárban megszedem, és dupla műanyag zacskóban Teldorral fertőtlenítve hűtőben 1-4 C. között májusig tárolom oltóvessző formájában. Oltás előtt egy napig vízben áztatom , majd szikkasztom. Ezt követően feldarabolom oltócsapoknak, melyeket gyertyaviaszba mártok (bármilyen gyertyát konzervdobozban vízzel teli tálban felmelegítek). Az oltást akkor kell elkezdeni, amikor a zöld hajtás már nem túl zsenge, de nem is fás, a bélszövet színe alig tér el a hajtás többi részétől, határán azonban már kivehető a vékony fehér gyűrű. A zöldbe fás oltás időpontja általában május közepétől június elejéig tart. A túl kései oltásnál nem biztos, hogy be tud érni a vessző. Ha az oltást időben végezzük, a korai fajtáknál még abban az évben meg is kóstolhatjuk a termést az oltványon. Az oltócsapnak megfelelő átmérőjű zöld hajtást a nódusz fölött  2cm.-el vízszintesen elvágjuk,majd ha az oltócsap vastagabb mint 1 cm. akkor a zöldbe V alakot vágunk(fordított nyereg),úgy, hogy az ék csúcsa a nóduszig érjen. Az oltócsapot ék formájúra vágjuk, a fentebb leírtak alapján, majd a két formát egymásba toljuk, és oltószalaggal rögzítjük. Ha az  oltócsap kisebb átmérőjű,elég csak bevágni függőlegesen a zöldet a nóduszig és beletolni az oltócsapot. Ha a kihajtott oltás  hossza elérte a tíz centit,bizakodhatunk az oltás sikerében. A többi oltásformát,és szemzést én nem alkalmazom,erről a szakirodalom részletesen ír. Forrás: Kertészek új kézikönyve(1974),Tankonyvtar.hu Szőlőtermesztés,a szőlő szaporítása.   HAJTATÓ SZEKRÉNY SZAPORÍTÓ SZEKRÉNY EGYRÜGYES GYÖKEREZTETÉS 2 EGYRÜGYES SZAPORÍTÁS DUPLA OLTÁS 2-1 DUPLA OLTÁSEGYRÜGYES GYÖKEREZTETÉS 2-2-2                                                                EGYRÜGYES GYÖKEREZTETÉS ZÖLDBE FÁS OLTÁS 2-2 ZÖLDBE FÁS OLTÁS