Magyar fajta. Mathiász János nemesítette 1904-ben, de Stark Adolf szelektálta Békéscsabán. Állami minősítést 1956-ban kapott. Szülők: Bronnerstraube x Ottonel muskotály. Más leírás szerint: Madleine Angevine x Muscat Fleur D' Oranger keresztezése. Általánosan elterjedt világfajta a koraisága miatt. Érési idő:  július közepe, vége. Fürt: 120- 150 gr. kúpos laza. Bogyó: 18 x 17 mm. 2-3 gr. zöldes-sárga, világos sárga, lédús, muskotályos ízű. Cukor: 15-18 %, sav: 6-8 gr./l. Termékenysége és növekedési erénye közepes. Sok másodtermést hoz, ami mindig be is érik. Esős években bogyója rothadásra hajlamos. Darazsaktól óvni kell, emiatt sokáig a tőkén nem tartható.  Betegség-ellenállás átlagos. Fagy:-20 C°.

Foto: A. Sándor (Szekszárd) hozzájárulásával:                                    Termesztési tapasztalatok: lásd lent

Foto: A. Sándor(Szekszárd): hozzájárulásával:

Termesztési tapasztalatok: A. Sándor (Szekszárd 2016.10.07):

"Jellemzői:fürtje és bogyói középnagyok, gömbölyűek, sárgás-zöldek, néha barnán pontozottak.héja vékony, beérve ha eső éri hajlamos a repedésre. Íze igen kellemes muskotályos zamatú.

Termesztési értéke: tőkéje közepes erősségű, fagyállósága jó, megbízhatóan és rendszeresen terem. Általában öt permetezéssel megvédhető. Tapasztalatom szerint tápanyag igényes, a bevált márciusban a tőke két oldalára "marhajó" pelletált trágyát teszek egy-egy literes kancsóval.egy- két ásónyom mélyen. Homoktalajon ez főleg fontos lehet. Nálam legkésőbb július 20- ig minden évben beérett. Metszésmódja Gulyot. Szebb fűrtök érdekében lehetőleg olyan vesszőt hajtsunk le, amin nem volt termés. Koraisága és finom íze miatt számomra igen értékes fajta."