Magyar fajta. Szülők ismeretlenek. Érési idő: szept. 20-után. Fürt: átlag 280 gr. vállas, közepesen laza. Bogyó: 5-6 gr. ovális, zöldes fehér, semleges ízű. Igénytelen ősi magyar fajta. Betegség ellenállás: átlagos. Fagy: -21 C°.
Foto: nem saját képek ( A. Sándor Szekszárd, hozzájárulásával):
Saját termesztési tapasztalat: tesztelés alatt. Egyéb termesztési tapasztalatok: lásd lent
Termesztési tapasztalat: A. Sándor (Szekszárd):
" Jellemzői: fürtje nagy, vállas közepesen tömött,500- 700 gr. közöttiek. Bogyói sárgák, lédúsak, húsosak, és ropogósak. Íze, és a bogyók állaga szerintem az őszi érésű fajták között az egyik legjobb.
Termesztési értéke: érési ideje szeptember közepe, fagyállósága jó, de vastag vesszők esetén kissé fagyérzékeny. Tőkéje erős növekedésű, talaj iránt nem igényes. Metszésmódja 6-8 rügy, mert rövidre metszve nagyon vastag vesszőket nevel amik nehezebben érnek be. Bőtermő, jól szállítható és eltartható, nem rothad, nem reped, sokáig a tövön tartható. Betegség ellenállása mindenképp átlag feletti, igénytelen fajta. Évente 5 alkalommal van permetezve, és hibátlan." (2016.10.15)